Magyar leiras:

„Hány évesnek érzem magam? A legtöbben azt mondják, hogy nem öregszenek lélekben. Egy barátnőm mondta volt, hogy olyan szörnyű nekem egy öregasszonnyal együtt élni. Mondom, de hát egyedül élsz! Azt mondja, de magammal. Van az emberben egy ilyen különös kettősség, nem mindenkinél, de nagyon sokan mondják, hogy belülről fiatalabbnak érzik magukat.”

Egy huszonéves színésznő és egy nyolcvanéves báb. Ketten, mégis egyedül – egyedül, mégis ketten. Ötvenpercnyi megrázóan egyszerű közlés az elkerülhetetlenről. Mert mindennek rendelt ideje van. A meghalásnak is.

Polcz Alaine szövegei, Karády Katalin dalai, valamint egy különleges művészi forma a drámai színház, a táncművészet és a bábos műfaj határán, Markó-Valentyik Anna szólóelőadásában.

Polcz Alaine szövegeiből szerkesztette: Markó-Valentyik Anna
Dramaturg: Nagy Orsolya
Zene: Borlai Gergő, Kákonyi Árpád
Zenei vezető: Kákonyi Árpád
Báb: Hoffer Károly, Palya Gábor, Raffai Péter
Rendező-koreográfus: Ladányi Andrea (Liszt Ferenc-díjas, Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész) Produkciós vezető: Markó Róbert
Játssza: Markó-Valentyik Anna

Támogatók: EMMI, Nemzeti Kulturális Alap, Vaskakas Bábszínház

Az előadás kedvezményes jegyára a Déryné Program hozzájárulásának köszönhető.