Április 13-án, vasárnap, ismét a családoké a főszerep a tavaszi erdő ölelésében található műemlék-épületben, Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban!
A már hagyományosnak mondható rendezvényen ingyenes bábszínházi előadás, Ringató foglalkozás, játékterek, kézműves foglalkozások, arcfestés és helytörténeti séta várja az érdeklődőket.
A programokon való részvétel – a helytörténeti sétát leszámítva – előzetes ingyenes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a lovasut.jegy.hu oldalon lehet.
A Zugligeti Családi Délelőtt részletes programjai:
10:00-13:00:
Kézműves foglalkozások: nemezelés és üvegbe zárt tenger készítés (hátsó bejáratnál)
Arcfestés, csillámtetoválás (Helytörténeti Gyűjteményben)
Horgonyt fel! – játszóház (teraszon)
10:00-10:30:
Ringató foglalkozás 0-3 éves gyerekeknek és szüleiknek Sándorné Krizsán Ildikóval (rendezvényteremben)
10:00-11:30:
Helytörténeti séta a Zugligetben Földváry Gergely vezetésével (gyülekező: teraszon)
11:00-11:45:
Kabóca Bábszínház: A tenger ünnepe című bábszínházi előadás, 3 éves kortól (rendezvényteremben)
Az ősz beköszöntését a Zugliget egyik legszebb fákkal körülölelt kis szegletében, a Lóvasúton is megünnepeljük, ugyanis a Lóvasút idén is csatlakozik a Hegyvidéki Önkormányzat és a MOMkult közös szervezésében megvalósuló Hegyvidéki Ősz programsorozathoz.
Bábelőadás, kézműves foglalkozás, kortárs zenei koncert festéssel, helytörténeti séta és country-folk koncert várja a látogatókat.
Programok:
10:00-18:00: Kincskeresés a Lóvasúton
Helyszín: Helytörténeti Gyűjtemény és Lóvasút egész épülete
A vállalkozó kedvűek önállóan izgalmas kincskeresésbe is foghatnak, melyhez a kérdésekre a válaszok a Lóvasút egész területén találhatóak.
10:30-11:15 Aranyszamár Bábszínház: Farkasbarkas és Rókakoma
Óh, te szegény Farkasbarkas! Erős vagy, de eszed gyenge! Túl is jár rajta a komád, a furfangos ravaszdi! Régen volt, hogy barátodként köszönthetted Rókakomát. Mostanra már színleli csak, s ó, te szegény Farkasbarkas újra s újra elhiszed! Hagyod, hogy lépre csaljon, megtréfáljon, belőled bolondot csináljon? Miben bízol, csak nem abban, hogy ki másnak vermet ás, maga lesz veremlakó? Vagy bennünk, a bábosokban, hogy tán majd mesénk végén az Aranyszamár Színházban meglakol a csalafinta? Na jó, te szegény Farkasbarkas, teszünk most egy ígéretet: a mesénknek úgy lesz vége, hogy a ravasz Rókakomát most az egyszer legyőzheted!
Írta: Kocsis Rozi Blattner-díjas
Színészek: Baranyai Anita, Érsek-Csanádi Gyöngyi
Tervező: Bodor Judit
Zeneszerző: Kovács Gáborján
Rendező: Sramó Gábor
17:00-18:00 Alkoss Te is zenés mesét!
Történet a mesén túl 3.1
Animáció és zene, gyerekek és alkotók együtt a színpadon.
Immerzív foglalkozás, ahol a közönséggel együtt festjük meg a zenét. A Samodai-Szives Duó és Nagy Katalin Matild előadásain megelevenednek a történetek hősei.
Az előadáson, a nézők is aktív részeseivé válhatnak a produkciónak. A Duó közönségbarát előadásain a kortárszenei művek a grafikusművész és a gyerekek ecsetje alatt kapnak új formát és színt. Folyamatosan mozogva a zenével. Sőt, ha már mozgunk, miért ne lehetnénk mi az erdő, a folyó, vagy maguk a hősök is?
Belemerülős koncertélmény gyerekeknek és felnőtteknek, ahol a zene élménye a közös alkotás örömével társul.
17:00-18:30 Helytörténeti séta Zugligetben Földváry Gergely vezetésével
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény a Hegyvidéki Ősz keretében Zugligetbe invitálja a kerület múltja iránt érdeklődőket október 1-jén (vasárnapon). A Zugligeti lóvasút környékének nevezetességeit, s jellegzetes épületeit – mint például a Tündér-sziklát, Laszlovszky-majort, Szarvas vendéglőt, a Zugligeti templomot vagy a Libegőt – ismerhetik meg azok, akik velünk tartanak a közel 1,5 órás sétán.
A sétát Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője tartja.
Séta indulása és vége is Lóvasút épületénél lesz (Zugligeti út 64.)
Séta indulása: 17.00 óra
Séta vége: 18.30
A részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várunk!
A séta után mindenkinek lehetősége van meghallgatni a 19.00-kor kezdődő koncertet.
19:00-20:00 Redbreast & Volkova
Redbreast Wilson és Volkova Krisztina Magyarországon egyedülálló módon eleveníti fel a country-folk duók hagyományát, ahol két, saját jogán is erős és karakteres dalszerző-énekes alkot egy egységet a színpadon. Johnny Cash és June Carter, George Jones és Tammy Wynette, vagy éppen a kortárs Chris Stapleton és Morgan Stapleton nyomdokaiban járva a két énekes lírai finomsággal és humorral varázsolja a közönség elé Texas, Tennessee és Colorado tájait.
A programok ingyenesek.
A programváltozás jogát fenntartjuk.
A Lóvasút online sorozatában régi képeslapokat, cikkeket, érdekességeket gyűjtünk össze Zugligetről, és osztjuk meg a Lóvasút Facebook– és Instagram-oldalán.
Hallott már az Angolkisasszonyok templomáról? Mennyibe került egy út a Zugligetbe közlekedő lóvasúton a pálya nyitásakor? Hogy élték meg a régi idők járványait a környéken? A következőkben többek között ezekre is választ kaphatnak, eddig megjelent posztjaink alapján készült válogatásunkból. Az anyagok összeállításában külön köszönjük a segítséget a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak, a képeslapok rendelkezésre bocsátásáért pedig Viczián István zugligeti lakosnak tartozunk köszönettel!
Magyar Lexikon XVI. kötet, Vezére-Zsuzsok, (Budapest, 1885)
A „Zugliget” szócikk az 1885-ös Magyar Lexikonból. A Lóvasút ma már egy rendezvényközpont, de ezt leszámítva minden változatlan.
A XVIII. század végétől a pest-budaiak legkedveltebb hétvégi kirándulóhelye gyönyörű fekvésének és egészséges éghajlatának köszönhetően a Zugliget volt. A XIX. században egyre több nyaralónak szánt villa is épült a környéken.
A több ezer kiránduló és a szép táj remek lehetőséget jelentett az amatőr fényképészeknek.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény archívumából
Ebben az időszakban még nem volt közvilágítás, ezért a kirándulók alkonyatkor legkésőbb haza kellett, hogy induljanak. Jó időben ezzel nem volt gond, viszont esőben rettenetes volt hazajutni a sárban, felhőszakadások során nem egyszer előfordultak halálos szerencsétlenségek.
„Az első osztályba azok tartoznak, kik hiúságból mennek sétálni, hogy szép ruhájukat mutogassák; a második osztályba a tudósokat lehetne tenni, kik mozgás és emésztés kedvéért sétálnak: a harmadik osztályban végre az élni szeretők vannak s ezeknek végcéljuk a mulatás, evés, ivás. — Olyanok a pestiek, mondja tovább, mint egy nagy nyugtalan szittyacsapat; megszállják kicsapásaikkal a szomszédságot, a Zugligetet, Laszlovszkyt, Miksaárkát, a Szép Juhásznét, Svábhegyet, Mária-völgyét. A főútirány a Zugliget. Mint minden pompateremnek egy csarnoka szokott lenni, hol a vendégeket cipős és nemcipős cselédek fogadják, felsőruháit elszedik stb., úgy a Zugligetnek is van csarnoka, t. i. a Laszlovszky-major.” Garay János írása 1837-ből.
Mivel a népszerű kirándulóhely közúti fogatokkal esőben, sárban, a kiépítetlen úton nehézkes volt, ezért végül gróf Festetich Béla és vállalkozó társai 1867-es indítványával indulhatott meg a budai Lánchídfőtől induló lóvasút vonalának kiépítése.
Képeslap Viczián István gyűjteményéből
1868. június 30-án kezdődött a menetrendszerinti közlekedés. A társaság hirdetése szerint a Lánchídtól reggel 5-től esti 9-ig, Zugligetből reggel 6-tól este 10-ig indult kocsi. Üzemkezdettől délelőtt 10 óráig, majd délután 3 órától estig negyed-, a köztes időben félóránkénti közlekedés volt érvényben. Csak egyszintes, kétfogatú zárt és nyitott kocsik jártak Zugligetbe. Utasai két kocsiosztály közül választhattak, elsőn kezdetben 21, másodosztályon 16 krajcárt kellett fizetni egy útért.
Megnyitása napján 1496-an utaztak rajta, első teljes hónapjában több mint 42 ezren. Ősszel lecsökkent forgalma, voltak olyan telek, amikor teljesen le is állították a közlekedését.
Képeslap Viczián István gyűjteményéből
A zugligeti vonalon kereszttalpfákon nyugvó Vignol-vágányokon jártak a lóvasúti kocsik. A vágányokat általában makadámmal, terméskővel vagy kockakővel burkolták. Ahol csupán a lovak jártak a sínek között, 15-20 cm vastag zúzottkő alapon makadám rendszerű „lójárda” készült.
Forgalmának emelkedésére a fogaskerekű vasút 1874. június 24-i megnyitása hatott vonzerőként.
A kocsik zöld színűek voltak, pályaszámuk fehér, a társaság cégjele kezdetben Buda város címerével aranyszínű volt.
Képeslap Viczián István gyűjteményéből
Az autók, villamosok városi megjelenéséig a ló kizárólagos szerepet kapott a közúti forgalomban. Közúti vasúti kocsik vontatására a Budai Közúti Vaspálya Társaság 1873-ban 112 lóval rendelkezett. Új vonóerőt csak „próbajárat” után vásároltak meg.
A vállalat kötelékében 1879-ben 658, 1895 végén 1042 lovat írtak össze. Egy ló napi átlagban 25-27 km utat tett meg.
„Üzemanyaguk” zab és széna, alomként szalmát kaptak.
A vasút személyzetéhez lovászok mellett állatorvos is tartozott.
A zugligeti vonalnak több nagy lejtésű szakasza is volt, a legnagyobb 50 %-os a Szarvas fogadónál. E részeken, valamint a Pestről érkező kocsik a Margit hídon előfogatokat vettek igénybe. A hídon egylovas, Zugliget felé kétlovas előfogatot alkalmaztak.
Képeslap Viczián István gyűjteményéből
1896-tól a Zugligetet a belvárossal villamos kötötte össze, az itt látható képen az előtérben a Zugligeti út és a villamos, mögötte az akkoriban még nagy területet borító szőlősök, hátrébb pedig a Szarvas Gábor út, melyen villák és nyaralók sora állt.
Képeslap Viczián István gyűjteményéből
Természetesen a lóvasút végállomásról, később villamos megállóról, is számos korabeli kép, képeslap található. A lóvasút végállomás 1885-1886-ban épült, majd a század végétől már villamos járt fel ide. Az épületben a várótermen túl posta és trafik is működött.
Az angolkisasszonyok katolikus női szerzetesrend a XVII. században jelent meg először az országban, hivatása az oktatás és nevelés. A XIX. század második felében a budapesti házfőnöknőjük Almásy Mária volt, az ő vezetésével vásárolt a rendház egy nagyobb birtokot a zugligeti Laszkovszky-családtól, melyen először kápolna, majd neoromán-neogótikus stílusú templom (ma a Zugligeti Szent Család Plébánia) épült dr. Hültl Dezső tervezésével. Az épület az írországi Rathfarnhami mintájára készült.A templom belső felépítése jól tükrözi a XX. század elejének újító vonásait, miszerint a főhajó hangsúlyos, szinte eltörpülnek mellette a kis mellékhajók. A templomnak egyetlen hatalmas szentélye van, melyet Közép-Európa legnagyobb mozaikalkotása díszít, mely a titulusnak megfelelően a Szent Családot ábrázolja.
A templom mellett található Congregatio Jesu Idősek otthona továbbra is az angolkisasszonyok rendjéhez tartozik.
Jókai Mór, Vasárnapi Újság, 1885. szeptember 9.
Végül mi sem lenne aktuálisabb téma, mint a járvány, amivel Budapesten sem idén először találkoztak az itt élők. Azonban úgy tűnik, hogy a Hegyvidék különösen szerencsés volt az érintettség szempontjából. „Tudni kell azt, hogy a Svábhegyen nincs kolera, nincs influenza – és nincs pletyka. Ez az Eldorádó, ahol minden szabad. Csak dolgozni nem szabad.” (Jókai Mór, Új Idők, 1899) A témában bővebben ajánljuk Földváry Gergely, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének cikkét, amelyet a Hegyvidék Újságba írt.
Forrás: Helytörténeti Gyűjtemény „Zugliget története” című kiállítása, Arcanum Digitális Tudománytár, Zugligeti Szent Család-plébániatemplom honlapja, Magyar Katolikus Lexikon, Wikipedia
