Az est új időpontja: 2020. szeptember 29. 

Rap, jazz, hiphop, drum’n’bass, reggae, slam poetry – mindehhez versek Petőfitől, Weöres Sándortól, Petri Györgytől vagy Pilinszky Jánostól. Weöres Sándor szövegei slammelve? Petőfi-vers rappelve – miért ne? Az irodalom régebbi és újabb művei kortalan frissességgel tudnak szólni minden kor olvasójához, hallgatójához. Ha van, aki olvassa e szerzők műveit – vagy ami sokszor még izgalmasabb: megszólaltassa őket.

A Bob és Bobék Orchestra 2011 óta ezt a kortalanságot hirdeti különleges előadásaiban, amiben különböző zenei műfajok társulnak olyan szerzők műveivel, akikkel sokan az iskolapadban találkoztak utoljára. Az együttes előadásain velőig ható ritmusok, fülbemászó zenei megoldások ébresztik rá a közönséget, hogy a magyar irodalom legnagyobbjainak művei ma is megállják a helyüket, koroktól és kortól függetlenül elgondolkoztatnak, felfrissítenek, tűzbe hoznak, magukkal ragadnak.
A Bob és Bobék Orchestra (Bakos Bettika – ének, Dévényi Zoltán – gitár, Eged Márton – basszusgitár, Horváth Kristóf „Színész Bob” – szöveg, Oláh Edmond „Mizó” – beatbox) a magyar irodalom legjavát öltözteti új köntösbe, különböző zenei stílusok segítségével.

Új produkciójukban Rejtő Jenő műveit keltik életre. Rejtő Jenő (1905-1943) szülővárosának, a századfordulós Budapestnek kiváló ismerője volt. A városnak, ami a 20. század első évtizedeiben hemzsegett az izgalmas művésztársaságoktól: a század eleji főváros számos fontos művésznek, színésznek, zenésznek, költőnek és írónak volt otthona. Különböző rendű és rangú társadalmi csoportok tették színessé a pesti utcát, Rejtő (leggyakoribb írói álnevén: P. Howard) pedig kiváló megfigyelője és ismerője volt a városnak és a pesti létnek. Ez a nyüzsgő városi élet, annak minden bájával, romlottságával, tragédiájával és komikumával – az a híres pesti humor…  – kirándul a Rejtő-regényekben a legegzotikusabb tájakra. Az írói tehetség, a nagyfokú emberismeret és a végtelen rejtői humor szerencsés együttállása pedig olyan örökzöld művekkel ajándékozta meg az irodalmat, mint a Piszkos Fred, a kapitány, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A három testőr Afrikában, A 14 karátos autó és a többi Rejtő-regény – valamint kabaré- és színpadi írások, forgatókönyvek, és ami kevésbé ismert: Rejtő kezdetben a lírába is belekóstolt – verseit azonban soha nem publikálta.

Rejtő Jenő végtelenül humoros könyveivel vált ismertté, hosszú évtizedek óta töretlenül nevetteti a vicces olvasmányra vágyó olvasókat. Ez a humor azonban nem egyszerű, egyszerhasználatos, feledhető humor – ilyen vaskos nevetésre csak olyan írói tehetség teszi képessé az embert, aminek Rejtő a birtokában volt.
A Bob és Bobék Orchestra a tragikusan rövid, mégis gazdag életműből egész estés, irodalmi-zenés kalandot gyúrt. Hogy miként szólalnak meg a rejtői (al)világ klasszikus alakjai – Fülig Jimmy, Piszkos Fred és a többiek –, március 29-én, a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban kiderül.

„De nem akarom, hogy te se derülj
A rablógyilkos is ember, érezhet dolgokat
A torkomon lecsúszik a keserű
Az egész annyira meseszerű
A szomorúságból való nikotin fojtogat

A jassznak is lehet szíve, főleg ha klasszikus
Az igazán fontosat is azzal látja
Ártatlanabb, mint te, mert nem lett taktikus
Az alvilágnak igenis, hogy van romantikája
Az alvilágnak igenis, hogy van romantikája”

Horváth Kristóf Bob: Fülig Jimmy (részlet)

A vers megjelent: Napút – Irodalom, művészet, környezet, 2018. október, XX. évfolyam 8. szám

G. Szabó Sarolta

További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.

#itthonlovasut

Bence Mátyássyval, a Benoit produkció megálmodójával beszélgettünk a mai Elmarad! Be happy – burleszk egy felvonásban előadás kapcsán. 

– Mesélj magadról! Hol, milyen szerepekben találkozhattunk már veled?

Sok színházi és filmes szerep van már mögöttem, de talán a Kontroll című film Gyalogkakukkjaként ismerhet leginkább a közönség.
2007-ben végeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés-színész szakán. Még ebben az évben osztálytársaimmal megalapítottuk a HOPPart Társulat nevű független színi társulatot és egy évre rá a Nemzeti Színházhoz szerződtem, aminek ma is társulati tagja vagyok. Az idei évadban játszottam a Szász János rendezte Macskajátékban, és 10 napja lett volna egy bemutatóm, aminek a próbafolyamata a járvány miatt a premier előtt két nappal szakadt meg. A Forró mezők című előadás bemutatója így későbbre csúszik, melyet Berettyán Nándor írt és rendezett, Móricz Zsigmond regényéből.

– Hogyan született a be happy előadás ötlete?

Lányom, Mátyássy Kála Cecília hét és fél éves, de már kisebb kora óta érdekli a színház, a tánc, a film világa. Két és fél évesen játszott először színpadon, a Zsótér Sándor rendezte Brand című előadásban, a Nemzeti Színházban. Pontosabban együtt játszottunk, mert én is szerepeltem benne. Aztán Euripidész Hippolütosz című drámájában is együtt játszottunk Kálával, de ebben már a két évvel idősebb bátyja is szerepelt. A kart alakítottuk mi hárman, apa és két gyereke. Ezt szintén Zsótér Sándor rendezte. Jó kaland volt, de ezek az előadások már nincsenek műsoron. Ezek után valami olyat kerestünk, amit ketten tudunk kislányommal játszani. Hamar rátaláltunk Chaplin Kölyök című filmjére, és ez lett a kiindulópont. Tudtuk, hogy nonverbális előadást akarunk a film alapján, de a mába helyezve. Sok mozgás, tánc legyen benne, és lehessen rajta nevetni, meg ha kell sírni is.
Másfél éve hoztam létre a Benoit produkció nevű produkciós műhelyt, aminek a be happy az első önálló előadása.

– Hogyan zajlottak a próbák? Mennyire speciális helyzet ha egy gyerek és egy felnőtt hoz létre egy előadást?

A bemutatónk december közepén, karácsony előtt volt. De már nyáron elkezdtük a táncokat megtanulni, Erdőfi Anna koreográfus segítségével. Volt egy szövegkönyvünk, amiben meg volt határozva a sztori vonala. De ez csak egy alapot adott, amitől sokszor eltértünk. Igazi műhelymunka volt ez, a próbák során születtek meg az újabbnál újabb ötletek. Kála ugyanannyira beleszólt és alakította az előadást, mint én. Markáns véleménye volt például az előadás végéről. Én mást terveztem. Ő nem engedett a saját elképzeléséből, és beigazolódott, hogy igaza van.
Általában délután, iskolaidőn kívül próbáltunk. Csak a főpróbahéten hiányzott pár napot, de a suliban a tanárok, az igazgató, és az osztálytársak is nagyon nyitottak voltak.
De nagyon sokat segített Fábián Réka is, aki a jelmezeket és a játékteret tervezte,és a rendezőasszisztensi feladatokat is ellátta. Az ő észrevételei is sokat formálták az előadást.

– Az előadásban többször is találkozhatunk a halállal. Ezt a témát hogy beszéltétek meg?

A halál egészen kiskortól foglalkoztatja a gyerekeket, ami egy teljesen természetes dolog. Mi erről őszintén beszélünk velük, ha érdekli őket, nem tekintjük tabunak. A családunkban az elmúlt időben több haláleset is történt, így nem is lehet nem beszélni erről. De például a koronavírus járvány kapcsán is naponta fölmerül ez a téma.
A be happy előadás alapvetően egy színpadi burleszk, ahol bár megérinti a szereplőket a halál szele, de ők ki tudják röhögni, és le tudják győzni azt. Az életben ez nem így van, de a színpadon minden megtörténhet. Kálának nagyon fontos volt, hogy az előadásban ne a halál győzzön. Jogos.

– Milyen más színházi, vagy kevésbé színházi terveid vannak a Lóvasútra?

Sok tervem van, de jelenleg a koronavírus járvány teljesen felborította a megvalósíthatóságot.
Egy erős újratervezés történik éppen, ami akár azt is jelentheti, hogy új színházi formákat kell kitalálni, mert nem látszik még a járvány vége.
Mindenesetre a jövőben tervezünk létrehozni Emily Bronte: Üvöltő szelek című regényéből egy zenés színházi előadást Zsótér Sándor rendezésében.
Valamint egy éjszakai színházat vámpír témakörben, ami a Lóvasút Peron mellett, az erdőben is játszódna.
És természetesen a be happy előadást reálisan nézve, legkorábban ősztől újra játsszuk a Lóvasúton.

– Hogy telnek a napjaitok, ezekben a vírusos időkben?

Leginkább tanítással. Három gyerekünk van. Az online oktatás egyre inkább beindul, de így is sokat kell együtt tanulnunk. Meg programokat kitalálni, hasznosan eltölteni az időt. Eddig is tudtam, de most hatványozottan kitűnik, hogy pedagógusnak lenni kemény meló. A színházak most nem játsszanak, ami nehéz helyzetbe hozta a szakmát. Ez nem jó. De közben meg jó, hogy most otthon lehetek a családdal és tudunk vigyázni egymásra. Fontos, hogy aki teheti, tényleg maradjon otthon és tartsa be a szabályokat. A gyerekek már kívülről fújják, hogy kézmosás, maszk, könyökhajlatba köhögés. Nyolckor taps az egészségügyben dolgozóknak, és a három éves kisfiam koronavírus akar lenni farsangkor.

#itthonlovasut online sorozatunkban az elmaradt programokkal kapcsolatban közlünk érdekességeket. 

A koronavírus járvány miatt kialakult veszélyhelyzetre tekintettel, a kormány által kihirdetett intézkedések figyelembevételével a Hegyvidéki Önkormányzat nevében Pokorni Zoltán polgármester újabb rendkívüli intézkedéseket hirdet ki:

AZ IDŐS EMBEREK VÉDELMÉBEN

• Idős embertársainkat fenyegeti leginkább a koronavírus. A XII. kerületben hétezer 70 év feletti ember él, akiknek közel fele egyedülálló. Határozottan arra kérjük őket, hogy ne hagyják el otthonukat!
• Idős társaink jelentős része nehezen kér segítséget. Ezért családtagjaikat, közvetlen szomszédjaikat arra kérjük, keressék meg a hatékony segítség formáit és ajánlják fel segítségüket idős embertársainknak.
• A kerületben élő idős polgárainkat arra kérjük, hogy amennyiben nem él környezetükben olyan ismerős, családtag akire számíthatna, jelentkezzenek a infopont@hszk.hu e-mail címen, vagy a 06306446278 illetve a 06306309725 telefonszámon 8 és 16 óra között.
• A Hegyvidéki Önkormányzat valamennyi 60 év feletti dolgozóját felmentettük a hivatali munkavégzés alól.

ÜGYINTÉZÉS

• Zajlik az elektronikus hivatali ügyintézésre történő teljes átállás. Jelenleg minden olyan ügy esetében már szünetel a személyes ügyintézés, amely az önkormányzat honlapján elektronikus úton is intézhető (pl. adó, parkolás, gyermekétkeztetés).
  Március 18-án, szerdán a járványügyi helyzetre tekintettel, az átállás megkönnyítése érdekében a polgármesteri hivatal zárva tart.

RENDEZVÉNYEK

• Március 17-től az önkormányzat valamennyi kulturális és sportintézménye bezár, a meghirdetett előadások sportesemények elmaradnak.
• Az önkormányzat intézményeibe meghirdetett valamennyi program elmarad.
• A meghirdetett lakossági fórumok elmaradnak.
• Az önkormányzat intézményeiben a már megszervezett esküvők csak a közvetlen hozzátartozók és a tanúk (maximum összesen 10 fő) részvételévek tarthatók.
• A kormánnyal egyetértésben azt kérjük a kerületben élőktől, hogy a koronavírus-járvány miatt a halaszthatatlan családi eseményeken kívül minden más összejövetelt halasszanak el és aki teheti, maradjon otthon.
  

EGYÉB KERÜLETI KORLÁTOZÁSOK

• A kerület játszótereit bezárjuk, látogatásuk tilos! Azokat a játszótereket, ahol nem található zárható kapu, kordonnal látjuk el.
• A MOM Kulturális Központ udvarán található biopiacot mint szabadtéri, élelmiszert árusító helyet nem zárjuk be, de arra kérjük a szervezőket, hogy számlálással és egyéb korlátozással csökkentsék a területen egyidőben tartózkodók számát.
• Elmarad a meghirdetett a lomtalanítás. Az új – várhatóan őszi időpontról – később adunk tájékoztatást.
• A Normafán lévő játszóterek nem látogathatók! Azokat, akik a súlyos járványügyi helyzet ellenére a sétát választják, arra kérjük, hogy egymástól megfelelő távolságot tartva használják az erdőt és a sétányt.

TÁJÉKOZTATÁS

• A Hegyvidék Újság a veszélyhelyzet idején hetente jelenik meg a legfontosabb járványügyi információkkal. Az első megjelenés időpontja: március 20.
• Az Önkormányzat Hegyvidéki Segítő Csoport néven zárt facebook-csoportot hozott létre, ahova mindenki jelentkezhet, akinek segítségre, jó tanácsra vagy csak arra a tudatra van szüksége, hogy nincs egyedül a bajban. A csoport célja, hogy a nehéz helyzetben is közösséget alkossunk, a tagok felajánlásokat tehessenek, segítséget kérhessenek, hogy bemutathassák a meglévő jó gyakorlatok, vagy megbeszélhessék problémáikat.
• Megalakult a Hegyvidéki Segítő Központ, amely koordinálja a kerületben élő 70 év feletti Hegyvidéki lakosok ellátásának segítését. A Segítő Központ – amit Fonti Krisztina alpolgármester vezet – azoknak a 70. életévüket betöltött Hegyvidéki állampolgároknak nyújt segítséget, akik vállalják, hogy nem hagyják el lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket, és kérik a segítséget. Az időseket segítő munkában önkormányzati dolgozók, önkéntesek, civil és ifjúsági szervezetek, valamint a csatlakozó politikai szervezetek képviselői vesznek részt. A megbízólevéllel és azonosító kártyával rendelkező segítők feladata lesz, hogy minimális személyes kontaktussal alapvető élelmiszereket és gyógyszereket juttassanak el a rászoruló időseknek.
• A bölcsődei ügyeletet a Hegyvidék mindhárom bölcsődéjében igénybe lehet venni.
• Március 18-tól bezár a Félsziget Klubház és az Ifjúsági Közösségi Tér.
• Felhívjuk azok figyelmét, akik személyesen felkeresnék a Családsegítő Központot, hogy előbb telefonon érdeklődjenek a működő szolgáltatásokról.
  A kisebb szabadtéri termelői piacok továbbra is működnek. A Magyar Biokultúra Szövetség döntése értelmében szombattól határozatlan ideig zárva lesz a Csörsz utcai Biokultúra Ökopiac.

További információk: https://www.hegyvidek.hu/

Képeslapok, fotók, érdekességek – Zugliget régi arca

Tartalmas kikapcsolódásra régen volt akkora szükség, mint a jelenlegi, bizonytalanságokkal teli időszakban. A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont is ezért keresi a lehetőséget, hogy az érdeklődők otthonaikban minőségi időtöltéshez juthassanak: új sorozatunkban régi, Zugligethez kötődő képeslapokat, fotókat és cikkeket osztunk meg Facebook és Instagram-oldalunkon.

Az időutazáshoz Viczián István képei nyújtanak segítséget. Viczián István, zugligeti lakos, a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont rendelkezésére bocsátotta gazdag fényképgyűjteményét, amelyeken Zugliget régi arca tárul elénk. A fotókhoz kapcsolódó szöveges tartalmak többek között Viczián Istvántól és a jelenleg ingyenesen látogatható Arcanum Digitális Tudománytárból származnak.

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont az egykori Lóvasút-végállomás épülete a Zugligetben. A műemlékvédelem alatt álló épület teljes körű felújításon esett át, és 2017 szeptemberében ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont kulturális programoknak (koncert, filmvetítés, könyvbemutató, ismeretterjesztő előadás) ad otthont, valamint konferenciák, üzleti rendezvények, családi események exkluzív helyszíneként szolgál. Az épület mellett kapott helyet a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, amely helytörténeti programokat (kiállítások, tematikus séták, múzeumpedagógiai foglalkozások) kínál. 2019 tavaszától a Lóvasútra látogatók az EBER Desszert desszertező-kávézóban pihenhetnek meg. A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, a Helytörténeti Gyűjtemény és az EBER Desszert a jelenlegi helyzetre való tekintettel zárva tart.

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai bíznak benne, hogy hamarosan ismét személyesen találkozhatnak vendégeikkel. Addig is, lehetőséget biztosítanak az érdeklődőknek, hogy az online térben, a Lóvasút Facebook-oldalán, eljuthassanak Zugliget legszebb helyszíneire – régi fotókon, képeslapokon és érdekes cikkeken keresztül.

Kellemes nézelődést mindenkinek!

A MOMkult.hu/blog/ cikke alapján.

További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.

Új időpont: 2020. október 11.

A Leskowsky Hangszergyűjtemény különleges hangszerbemutatója

Már csak azért is érdemes a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontot meglátogatni, mert ez az egész egy remek kirándulás. Friss, hegyi levegő, gyönyörűen helyreállított, szép épület, kitűnő kávé és sütemények a cukrászdájában. És ekkor még nem is beszéltünk arról a sok izgalmas programról, ami itt várja napról napra, estéről estére az idelátogatókat.

Válasszunk ki egyet a programok közül, és legyen ez olyan, ahova bármilyen életkorú ember elmehet, kisgyermektől a nagymamáig. Ahol nemcsak ülni lehet, hanem résztvevőként akár beleszólni az előadásba. Ahol nemcsak hallgatni kell és lehet, hanem akár megszólaltani is egy-egy hangszert.
Megvan! Menjünk el a Leskowsky Hangszergyűjtemény bemutatójára március 22-én, délelőtt!

A Leskowsky Hangszergyűjtemény az ország egyetlen hangszermúzeuma. Kétezer, klasszikus, népi- és kísérleti hangszert mutat be, amelyeknek keletkezési ideje a középkortól napjainkig terjed. Mind az öt kontinens hangszerei láthatóak itt, adott esetben akár meg is szólalnak a szakember vagy akár a látogató kezében.

A kecskeméti gyűjteményt 1979-ben alapította Leskowsky Albert. Külföldről is hozott hangszereket, és járta a tanyavilágot, értékes darabok után kutatva. A tanyasi emberek jól látták Leo alázatát és hagyománytiszteletét – szívesen ajándékozták neki a hangszereiket.
A Hangszergyűjtemény vezetője Szilágyi Áron, a Nemzetközi Dorombszövetség elnökségi tagja, az Eurokult Nemzetközi Kulturális Egyesület elnöke, az OPEN2018 egyik arca. Dorombjátékosként négy kontinensen játszott, tanított, tartott előadást. Zenekaraival Európa legnagyobb fesztiváljain lépett fel. Kecskemét világzenei eseményei elsősorban Szilágyi Áron nevéhez kötődnek, aki a Gyűjteményben is tart előadásokat. Aki többet szeretne tudni a hangszerekről, látogasson el Kecskemétre!

Mi is a hangszer? Minden olyan eszköz, amelyet zene keltésére használunk. Ezért nem kell majd csodálkozni a hegedűk, citerák, kobzák mellett kanalak vagy egy vizeskanna láttán: ezeken is muzsikálnak az ehhez értők. Sokféle csoportosítással próbálkoztak a tudósok, végül az vált be, amely a hangszereket a hangforrás alapján tette csoportokba. Ily módon négy alapvető hangszercsalád van:
Idiofon hangszerek: a hangforrás maga a hangszer teste, ilyen a doromb, a harang, a xilofon, a marimba, a triangulum és a cintányér.
Membranofon hangszerek: a hangforrás egy kifeszített hártya, ilyenek a dobok, a köcsögduda és a mirliton.
Chordofon hangszerek: a hangforrás egy két pont között kifeszített húr. A húrt lehet dörzsölni (hegedű, cselló, stb.), lehet ütni (cimbalom) és lehet pengetni (gitár, citera).
Az aerofon hangszereknél a hangforrás a rezgő levegőoszlop. Ilyenek a furulyák, a trombita, de ide tartozik az orgona is.

Ezekkel (és sok mással) fog megismerkedni – valóságosan és virtuálisan is az, aki ellátogat a Lóvasútra március 22-én, és bizonyosan nem fogja az utat megbánni.
Az esemény vendégművésze az amerikai származású ütőshangszeres előadó, Danny Bain, akivel rövid utazást tehetnek a jelenlévők Ghánába, afrikai balafonja kíséretében.

Danny Bain az Amerikai Egyesült Államokban született és nőtt fel. Zenélni hazájában, Afrikában és Dél-Amerikában tanult. 2010-ben érkezett Magyarországra. Mesemondó stílusa afrikai zenei hagyományokra épül, meséket ötvöz dallamokkal és ritmusokkal a balafon kíséretében.
És hogy mi is az a balafon? Nyugat-afrikában őshonos, leginkább a xilofonra hasonlító hangszer. Ütőkkel szólaltatják meg, tehát idiofon hangszer, de tartoznak hozzá kivájt lopótök-rezonátorok – így az aerofon csoporthoz való tartozás is szóba jöhet…

Fehér Anikó

A Leskowsky Hangszergyűjtemény bemutatója március 22-én, délelőtt, a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban, a MOMkult tagintézményében.

A Leskowsky Hangszergyűjtemény honlapja: www.hangszergyujtemeny.hu
A gyűjtemény a Facebook-on: www.facebook.com/hangszergyujtemeny

További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról.

Erotikus líra és zenei improvizációk a Bettika quintettel és Horváth Kristóffal

Lány-comb közt reng a lovag lövege,
tüzes vas, öt kiló,
fekete heréje duzzadoz,
akár két ágyugolyó. Nehéz üteg lövöldözi
a törékeny erődfalat,
de feszes rugalmas alapzatú
s himbál a lökések alatt. Elisabeth jajgatva tűr,
mégis kedvére van,
hogy lágyékát kemény legény
döfi hatalmasan. […]
(Weöres Sándor)

Melyik érzés mozgatja leginkább az életünket? A vágy? A szerelem? A magány? A Kéj-est című előadás az egyik  legbonyolultabb érzelmet öleli és járja körbe bő egy órán át.

A beteljesülés, a csalódás és a vágyódás intim útjára csábítja a nézőt a Kéj-est című összművészeti előadás. Horváth Kristóf “Színész Bob” és Bakos Bettika előadásában egyfajta szerelmi utazásban vehetünk részt, ahol Weöres Sándor pajzán sorain át, Csukás István udvarlásán túl, egészen a szemérmetlenül őszinte slamig juthatunk. De itt nem csak a szövegek sikamlósak és intimek: a Bettika Quintet zenéjében a grúv és a jazz is egy hangtestté olvad. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor Sztranyák Zsófia vizuálisan ingerli és színezi látványossá a vágy pillanatait.

A kísérleti est érdekessége, hogy tabukat dönget, lírával és hangokkal. Levetve és levetkőztetve ezzel a lélek prűd árnyait, teret engedve a játékos és intellektuális kéjnek, ami kivételesen nem fizikai értelemben transzponálódik a színpadon, hanem egy betűkre és hangokra épülő, művészeti fúzióban. Mindent a fülnek is lehetne az alcím, hiszen itt az érzékszervek labirintusába a halláson keresztül vezet az út. Gátlások nélkül, bele a sűrűjébe. A szatír slam és a pesti líra lüktetésébe.

A szerelmes és pajzán versek kortalanok. A trubadúrlíra és a lovagi költészet vágyakozása olykor még vitát is nyitott a szerelemről. Az erényeiről és a fájdalmáról, a szenvedésről és az örömről. A szerelemről, mint erkölcsi értékről, aminek a helyszíne lehet egy sötét utca, egy üres albérleti szoba, egy kocsma, egy park vagy egy ágy.  A korszakok sorra változnak, amiben férfi és nő, nő és nő, férfi és férfi eped egymás iránt. Vagy éppen nárcisztikus hévvel keresi önmaga csalhatatlan szépségét.  De ahogy Anna is, az érzés is: megfejthetetlen, örök.

Horváth Kristóf “Színész Bob” többszörös bajnok slammer, színész. Emellett a Tudás 6alom csoport vezetője, számos nívós összművészeti projekt résztvevője, a szövegtestért felel ebben az együttműködésben. Míg Bakos Bettika énekesnő és együttese a hangzásért. A Bettika Quintet számára nem új terep a versekből kiinduló zenei összhatás, hiszen Csukás István felnőtt verseivel már sikerrel debütáltak a MOMkultban. Bettika a Bob és Bobék Orchestra Toldi- és Rejtő-műsorainak zeneszerzője, improvizációs műfajokkal, szabad zenével és jógazenével is foglalkozik.
A Bettika Quintet tagjai: Bakos Bettika – ének, billentyűk, effektek, Dévényi Zoltán – gitár, Kosztolánszki Dominik – tenor szaxofon, fuvola, Mayer József – nagybőgő, Richter Ambrus – dobok.

A Kéj-est kendőzetlen bátorsággal várja mindazokat, akik szeretik a lírát, a jazzt és a slam műfaját. És azokat is, akiket érdekel egy zenére és szövegre épülő, összműveszeti kaland, a szerelem köldöke körül.

Szabó Imola Julianna

További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról. 

Gimesy Péter előadássorozatában három, 1967-ben megjelent, híres nagylemezről lesz majd szó a Lóvasúton, a következő ütemezésben:

The Beatles / Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band | február 4.
Pink Floyd / The Piper at the Gates of Dawn | március 31.
The Doors / The Doors | április 28.

1967 legendás év a popzene történetében: pszichedélia van épp, csúcson a Swinging London és az USA-ban a Summer of Love. Ekkoriban válik egyre több helyen elfogadottá, hogy a popzenének is lehetnek magasművészeti, ellenkulturális ambíciói, és előtérbe kerül az album-formátum (LP, nagylemez). Átmeneti év ez persze – minden év átmeneti, ez is –, a Procol Harum A Whiter Shade Of Pale-je vagy Louis Armstrong What a Wonderful World-je, hogy két igen különböző, máig ismert klasszikust hozzak ’67-ből, csak kislemezen jelenik meg, de jön föl a nagylemez. Ez az év Jimi Hendrix abszolút csúcséve is, ami nem tartozik ide, de azért érdemes megemlíteni, hátha valaki emiatt hallgatja meg a Bold As Love-ot – ami fantasztikus.

https://youtu.be/CWzrABouyeE

Az LP korábban, ’66 előtt, általában kizárólag kereskedelmi koncepció, a Beatles korai nagylemezeinél is össze-vissza variálnak a dalsorrenddel Amerikában, a feleslegesen hosszú időt gyakran feldolgozásokkal, kislemezre nem elég jó számokkal töltik ki a zenekarok és a kiadók. Azt szokás mondani, a Beach Boystól a Pet Sounds és a Beatlestől a Revolver azok a nagylemezek, amelyek megnyitják az ajtót a kísérletező előadó és kontemplatív zenehallgató előtt: a könnyűzene eltávolodik a tánctól és a sikítozástól valami olyasmi felé, amit fülhallgatóval, ülve, tátott szájjal kell hallgatni – pedig a sztereó még nem is lesz uralkodó 1-2 évig.

A nagylemezformát már könnyen lehet művészettörténetileg vizsgálgatni, hiszen nagy korszaka egy-két évtizede biztosan véget ért, legkésőbb a streaming saját playlistjeinek eljövetelével. Olyan rég véget ért, hogy már vissza is jött, a régi nagylemezeket drágán megveszik, körülülik, közösen hallgatják, a 17 éves unokaöcsém is „bakeliteket” gyűjt.

A lényegre térve: az előkerülő három lemez között legalább annyi a különbség, mint a hasonlóság. Mindhármat szokták a legjobb LP-k listáján szerepeltetni, és mindhárom részleteire rámondható a pszichedelikus jelző, bár valódi kapcsolatot leginkább csak egy vagy több alkotójuk jelentős LSD-használata teremt közöttük. A 3 lemezt 53 évvel később egymás után hallgatva, én inkább az „egyidejű egyidejűtlenség” benyomásával távozom. Röviden lássuk is, miért.

A Beatles albumát hagyományosan a zenekar – és a popzene – csúcsteljesítményének tekintik (bár, persze, az ellenérvek: Revolver, Abbey Road, „fehér album”), amit még az sem ront el, hogy a talán legfontosabb daluk az évből, a Strawberry Fields Forever, lemaradt róla, hogy kislemezen jelenjen meg. A kezdeti koncepciót, hogy liverpooli gyerekkorukról írjanak, hamar sutba dobták, ahogy a másik koncepció, miszerint mi itt nem a Beatles-t hallanánk, hanem a fiktív címadó zenekart, sem túl meggyőző. A mindent belengő, kísérletező szellem, a szórakoztató eklektika, a „stúdió mint hangszer” és a fő alkotók megszokott zeneszerzői és előadói tehetsége viszont nagyon meggyőző. Erről a lemezről a művelt zenehallgató nyilván mindent tud, ezért nem is jövök elő olyasmikkel, mint hogy John Lennon egy 1843-as poszter alapján írta a Mr. Kite szövegét, azt viszont csak megkérdezem: tudták, hogy a kevésbé legendás Good Morning, Good Morning végén úgy rakta sorba az állathangokat, hogy minden állat meg tudja enni az előtte levőt? Ó, Lennon. (A rockos címadó dalt egy héttel a megjelenés után már élőben játszotta Jimi Hendrix – akkor biztosan ezért került az első bekezdésbe!)

A Pink Floyd albuma ehhez képest kevésbé központi a Pink Floyd történetében, hiszen ők legfontosabb és legjobb lemezeiket 1973 és 1979 között adták ki. Ez az ő első albumuk, nagy hatásúnak mondják, a fő dalszerző, Syd Barrett, egyetlen teljes lemeze a zenekarral. Barrett távozása romló mentális állapota miatt olyan trauma volt a zenésztársaknak, amelynek hatására másmilyen zenekarrá fejlődtek és több dalban is visszatekintettek a kivált társra (a leghíresebb a Shine On You Crazy Diamond). Míg a Beatles lemeze (és a Doors-lemez is) hallgatható könnyűzeneként, a Piper esetében ez nem nagyon megy, itt inkább egy artisztikus, underground kísérlet részesei, olykor elszenvedői vagyunk, ez nehézzene. Egészen más világ, noha ugyanakkor és ugyanott vették fel, mint a Sgt. Peppert. (A Pink Floydot át is hívta vendégségbe a Beatles, hogy megnézzék a Lovely Rita felvételét. Vajon miért pont azt? Viccből?)

A Pink Floyd-lemez hangszeres részeiben nagy szerep jut az improvizációnak (mint a leghíresebb Interstellar Overdrive-ban), ami a Beatlestől teljesen idegen (ők legfeljebb a hangszalag felvagdosásával vagy a rádió csavargatásával improvizáltak), viszont a hangszeres improvizációk teljesen más, virtuózabb és sodróbb változata hallható a Doors bemutatkozó lemezén, amely egyben messze a legjobb albumuk is (az utolsó L.A. Womanig feltétlenül). Ezt az amerikai zenekar még ’66-ban vette fel, ’67-ben lett siker, megérdemelten: tele van jó számokkal, túl a nagy klasszikusokon is, mint a Light My Fire, a Break On Through vagy a The End. Megkülönbözteti a lemezt a másik kettőtől a középpontban álló, karizmatikus frontember költői ambíciója (póza?) is. Valamint az, hogy a The Doors-t a legkedvesebb túlértékeléssel sem lehetne konceptalbumnak mondani, így nem is különösebben releváns vele kapcsolatban a cikk eleji általános bevezető.

Hogy mit hoz ki mindebből az előadó, Gimesy Péter? Nyilván már Önök is nagyon kíváncsiak rá, én is az vagyok. Gimesy Pétert nem ismerem, ami jó is, mert így tudják, hogy nem a személyes ismeretség miatt ajánlom az előadássorozatát.

Teslár Ákos

További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról. 

Jérôme Li-Thiao-Té (a.k.a. J3ZZ) Réunion-szigeteki zeneszerző, hegedűművész és hangművész számára nem új a test és az improvizáció ötvözése a zenével. A lüktető és vibráló kalandba ezúttal két táncossal vág bele: Bujdosó Anna és Grecsó Zoltán számára is otthonos az improvizáció nyújtotta szabadság. Grecsó Zoltán 2008 óta működteti Willany Leó elnevezésű alkotói terét, amelyben zenészek és táncosok találkozhatnak a pillanat szabadságával, rögtönözhetnek határok nélkül. Itt új utakra engedik a képzeletüket, úgy használthatják a testüket, akár a növények, akik érzékelő antennáikkal veszik fel a környezet változásait s így reagálnak arra.

A növények energiáját befolyásolja az emberi jelenlét, ahogy az emberi test hat a növényekre. Néma és egyszeri párbeszéd ez az életről. Mitől vagyunk élőlények? A mozdulat vagy a mozdulatlanság tesz minket élővé? A hang, ami így körénk szüremlik, mikortól számít zenének? E különleges összhatás, amit a kép – fényfestés –, a tánc, a zene együttesen megalkot, milyen mértékben hat ránk? A zene és a természet közös gyökérből növekszik-e körénk? Ezek a kérdések talán most a legidőszerűbbek. Most, amikor egyre jobban veszélyeztetjük a környezetünket. Amikor percről-percre felejtjük el ezt a közös, titkos nyelvet, ami a bolygóhoz köt minket.

Aki szeretne jelen idejű lenni. Aki szeretné érezni, hogy ami élő, az miként rezonál. Aki szeretné egy különleges fúzió alkotóelemeként felfedezni a természet titkait – annak kihagyhatatlan. Egyszeri és megismételhetetlen utazás.

Szabó Imola Julianna

További cikkek a MOMkult Blog-on: www.momkult.hu/blog/
Ajánlók, tudósítások, interjúk – számos érdekesség a programokról, fellépőkről és sok másról. 

Vibrotanica | Összművészet a természettel – Improvizáció, zene, tánc, vibráló növények, fényfestés
2020. február 7-én a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban.

Bősze Ádám új sorozata 2020 januárjától Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából: Vihar és holdfény – Bősze Ádám előadása | 33 variáció Beethoven életére

Elveszítette a hallását, volt egy halhatatlan kedvese, szerette a jó leveseket és utálta a határidőket: Beethovennel kapcsolatban minden, de tényleg minden apróság érdekel bennünket. Jövőre, a mester születésének 250. évfordulóját elhozó esztendőben Bősze Ádám új sorozata segít majd csillapítani olthatatlan kíváncsiságunkat.

A zenetörténet nagyságai között sokféle személyiségtípusra ráismerhetünk: kedves, örök vesztest és ellenszenvesen pökhendi frátert, gyermekien ábrándos ártatlanságot és minden hájjal megkent üzletembert, bájos széltolót és lustaságra hajlamos haspókot egyaránt lelhetünk e magaslati körben. (Nevek és címek a szerkesztőségben. – L. F.) Ők mindahányan szavatolt zsenik voltak, a modern géniusz ősmintáját mégis döntően ketten képviselik közülük: Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven. Az előbbi a természet, a világ egyszeri csodájának tetszik mindörökre, míg Beethoven a természettel, a világgal dacosan megküzdő zseni prototípusává lett, döntően már élete során. Ő a polgári társaságba vajmi nehezen beilleszthető, az öntörvényű, mi több, a bogaras zseni, aki már rögvest, zilált hajviseletével is szertelen lángészként tűnt fel (e téren félreismerhetetlenül Albert Einstein előképe gyanánt).

Alighanem ez a mögöttes magyarázata annak, hogy Beethoven nemcsak a zenéjével, de a személyisége révén is lenyűgözi és kutakodásra készteti az utókort. Hiszen lassan már két évszázada vitatják zenetörténészek, biográfusok és mezei Beethoven-rajongók, hogy ugyan, melyik hölgynek a képe is lakozhatott a zeneszerző sajgó kebelének legeslegközepében. Ahogyan életének voltaképpen minden apró mozzanata és aspektusa ugyanígy felkelti az érdeklődésünket, legyen szó akár Beethoven politikai nézeteiről, akár a levelezési modoráról vagy a családi bosszúságairól. Merthogy így egyszerre csodálkozhatunk rá a géniusz kivételes egyediségére, ellentmondásokat egybefűző személyiségére – és éppígy azokra az ismerősen hétköznapi jegyekre is, amelyek mégiscsak annak a bizonyítékai, hogy közülünk való volt a titáni mester. A Sorsszimfónia vagy a Holdfény szonáta persze akkor is mindörökre a szívügyünk maradna, ha semmit sem tudnánk Beethoven kriminálisan rossz fogazatáról és arról, hogy emiatt jó pépesen szerette enni a kenyérlevest, de valamiért mégis minden kis személyes apróság és adalék csak még közelebb hozza a zseniális különcöt.

Bősze Ádám január 8-án induló sorozata, a Vihar és holdfény – 33 variáció Beethoven életére csupa ilyen fontos és talán kevésbé fontos, de bennünket csak azért is váltig érdeklő részletet tár majd fel a közönség számára. Mit, miért és hogyan tett Beethoven, amikor otthon, a színházban vagy a vendéglőben tartózkodott, amikor barátkozott, tárgyalt vagy veszekedett? A sorozat seregnyi, ehhez hasonló kérdésre ígér választ, s mivel Beethoven és Bősze nyerő párosítást ígér, már jó előre bízvást kijelenthető: szeretni fogják a hallgatók.

2020. január 8-án Vihar és holdfény – Bősze Ádám előadása #1

László Ferenc

Horváth Lili: Janikovszky humora a mai digitalizált korban is képes hatni a gyerekekre

Képzeletszínház felnőtteknek avagy éles tükör szavakból csiszolva. Kárász Eszter és Horváth Lili mindannyiunknak ismerős emberi játszmákat adnak elő Janikovszky Éva: A lemez két oldala című könyvéből. Lili három gyerekes színésznőként, feleségként és édesanyaként is ismeri ezeket a Lóvasúton is hamarosan felcsendülő férfi-női lemezeket.

Mikor született meg az ötlet, hogy színpadra állítsátok A lemez két oldalát?
– A Katona József Színházban körülbelül hat éve játszottuk először, 

egészen pontosan a Kamrában. Úgy indult, hogy egyszeri alkalom lesz, de annyira meglepően jól sikerült az előadás, hogy igen színes utóélete lett: egyre többször játszottuk, készült egy fiúverzió is belőle, sőt, utána országszerte és határokon túl is rengeteget vittük. A harmadik gyermekem születése után új kolléganők is beléptek a produkcióba: én vagyok az alaptag és olyan tehetséges kolléganők csatlakoztak vagy csatlakoznak hozzám időnként, mint Haumman Petra, Kovács Patrícia, Kovács Vanda vagy Láng Annamari.

A Lóvasúton Kárász Eszter lesz a partnered, akivel -stílusosan mondhatnánk – első Janikovszky élményeitek is megoszthattátok egymással, ugyanis olyan régóta vagytok már barátnők.
– (nevet) Valóban, Esztert gyerekkorom óta ismerem, együtt gyerekszínészkedtünk. Felnőttként a gyerekek iránti szenvedélyünk is összehozott minket: ő gyerekeknek énekel, bohócdoktorként gyógyít, én gyerekeket tanítok színészetre, valahogy mindig sikerült összefonódnia a pályánknak.

Generációk nőttek fel Janikovszky meséin, viszont ezt a felnőtt könyvét kevesebben ismerik. Szerinted sikerül megőriznie az aktualitását a történeteinek?
– Janikovszky kortalan alkotó volt. Tollár Mónika, aki dramatizálta és rendezte az előadást szinte alig húzott belőle valamit. Izgalmas, szinte monológszerűen írta meg Janikovszky ezeket a történeteit. A humora, a hétköznapisága, mint például a gyereknevelés vagy a férfi-női kapcsolatok, ugyanannyira aktuálisak most, mint gyerekkoromban. Sokszor játsszuk úgy, hogy szakértőt hívnak a szervezők, előadjuk a monológokat és utána átbeszélik a nézőkkel a látottakat. A mostani fellépés nagyon különleges lesz, ugyanis elképesztő ruhakölteményekben állunk színpadra: Aurora FolkGlamour, vagyis Nemeth Hajnal Aurora népi motívumok tartalmazó darabjai még különlegesebb vizualitást adnak annak az izgalmas térnek, amit a Lóvasút ad számunkra.

Mikor találkoztál először Janikovszky történeteivel?
– Még mindig látom és hallom, ahogy édesanyám (a Kossuth-díjas Tordai Teri – a szerk.) olvasta nekem őket esténként. Magam is rengeteget forgattam a két nagyobb gyermekemnél, most pedig lassan a legkisebb is belenő, úgyhogy újraolvashatom ezeket a kedves meséket. Janikovszky Éva ereje szerintem abban rejlik, hogy a humora a mai digitalizált korban is képes hatni a gyerekekre.

És mi a helyzet A lemez két oldalával? Az mennyire aktuális már nálatok?
– Nagyon, hiszen a 14 éves nagyfiam pont kamaszkorát éli és ott már visszaköszönnek ezek a történtetek, beszélhetnék itt például a rendszeres rendetlenségről a szobájában. (nevet)

Az előadás műfaja: egy óra nevetőizom tréning. Szerinted szeretnek a nézők nevetni ezeken a mindenki számára ismerős élethelyzeteken?
– Déjà vu érzésük van leginkább. Végletes, mert néha nagyon veszik a humort, és végig nevetik az előadást, de néha egy inkább csöndesebb közönség fogad minket, akik bizony komolyan elgondolkodnak a látottakon.

Nevessünk vagy sírjunk a problémáinkon?
– Mindkettő jó, de a bevezetőben is elmondjuk, hogy ezek nagyon ismert lemezek: vagy a szomszéd lemezei, vagy a sajátunk. Magunkra ismerünk ezeket hallgatva és szerintem nyugodtan kacagjunk együtt a problémáinkon egy önfeledt estén, az senkinek se árthat. Harminctól felfelé mindenkit érint, hiszen addigra már házas az emberek nagy része és akár már gyerekük is van. Persze ez nem azt jelenti azt, hogy a huszonévesek ne jöhetnének kicsit edzeni a későbbi kihívásokra.

Kovács Szilárd

Kiemelt fotó: Emmer László